Bárcsak (Lukács 19:28-48)

Bárcsak – mondjuk reménnyel, vágyakozással, amikor a jövőről beszélünk. És ugyanezzel a szóval kezdjük a mondatot, amikor elszalasztott lehetőségekre és a legfájóbb emlékeinkre gondolunk. Ebben a történetben, amikor bevonult Jeruzsálembe, Jézus maga is használta ezt a szót. Tanításának pedig különös jelentősége van így egy héttel karácsony előtt, amikor mi is az ő érkezésének ünnepére készülünk. Vajon milyen fogadtatásra vágyik az ünnepelt?