Orient Expressz #19: Milyen volt közelről a japán csoda? - Mátyus Sándor 2/1

Magyarország az utóbbi fél évszázadban folyamatosan aktív diplomáciai tevékenységet folytatott a Távol-Keleten. A térség szocialista országai után 1959-ben újra felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Japánnal, az 1980-as évek végén pedig – a kelet blokk országi közül elsőként – Dél-Koreával. Az 1990-es években Tajvannal létesítettünk nem hivatalos viszonyt. Az Orient Expressz aktuális adásának vendége e kapcsolatok fejlődésének egyik fontos magyar résztvevője és alakítója, Mátyus Sándor volt diplomata. Mátyus Sándor egész életében diplomataként dolgozott. 1969-ben angol és japán szakon végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, majd 1970-től négy éven át Magyarország tokiói nagykövetségének kulturális és sajtóattaséja volt. Ezután a külügyminisztériumban felelt különböző ázsiai területekért, majd 1983-ban megint Tokióba került. Később részt vett Magyarország és Dél-Korea diplomáciai kapcsolatfelvételének előkészítésében. A rendszerváltozás után egy stockholmi kitérő után visszatért Ázsiába: 2001–¬2005 között magyarországi tajpeji képviseletét vezette, majd Afganisztánban szolgált nagykövetként. 2010-ben vonult vissza a diplomáciai szolgálattól. A kétrészes beszélgetés első részében pályájának első feléről lesz szó. Hogyan lett valaki diplomata az 1960-as években? Milyen volt Japán 1970 körül? Mi volt egy szocialista ország kultúrdiplomatájának feladata a kapitalista szigetországban? Mit akartunk ekkoriban Japántól, és mit akart Japán tőlünk? Hogyan és miért vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával? A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. január 8-án.