Orient Expressz #20: Miért csempésztek kvarcórát az észak-koreai diplomaták? - Mátyus Sándor 2/2

Magyarország az utóbbi fél évszázadban folyamatosan aktív diplomáciai tevékenységet folytatott a Távol-Keleten. A térség szocialista országai után 1959-ben újra felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Japánnal, az 1980-as évek végén pedig – a kelet blokk országi közül elsőként – Dél-Koreával. Az 1990-es években Tajvannal létesítettünk nem hivatalos viszonyt. Az Orient Expresszben folytatódik a beszélgetés e kapcsolatok fejlődésének egyik fontos magyar résztvevőjével és alakítójával, Mátyus Sándor volt diplomatával. Mátyus Sándor egész életében diplomataként dolgozott. 1969-ben angol és japán szakon végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, majd 1970-től négy éven át Magyarország tokiói nagykövetségének kulturális és sajtóattaséja volt. Ezután a külügyminisztériumban felelt különböző ázsiai területekért, majd 1983-ban megint Tokióba került. Később részt vett Magyarország és Dél-Korea diplomáciai kapcsolatfelvételének előkészítésében. A rendszerváltozás után egy stockholmi kitérő után visszatért Ázsiába: 2001–¬2005 között magyarországi tajpeji képviseletét vezette, majd Afganisztánban szolgált nagykövetként. 2010-ben vonult vissza a diplomáciai szolgálattól. A kétrészes beszélgetés második részében pályájának második feléről lesz szó. Mit szóltak az észak-koreaiak, amikor felvettük a diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával? Hogyan vertük vissza a támadásaikat? Hogy zajlottak a titkos tárgyalások a tajvani kapcsolatfelvételről? Mi a különbség a japánok és a tajvaniak között? Járnak-e a buszok Kabulban? Kik voltak „Magyarország barátai” Japánban? Mitől lesz jó egy diplomata? A riporterek Salát Gergely és Szakáli Máté. Elhangzott a Civil Rádióban 2019. január 15-én.